Egy multicégnél kötelező követelmény minden kiválasztási projektnél, hogy a győztes pályázó feltétlenül beleillő legyen a cégkultúrába. Kisvállalkozásoknál is megvan ez a szempont, csak ott ösztönösen nem vesznek fel a cégvezetők olyan pályázókat, akik túlságosan eltérnek a meglévő csapat átlagától, “nem illenek bele a csapatba”.

A hr tankönyvek szerint ennek így kell lennie, már időtlen idők óta fontos, hogy jó csapat legyen a cégedben, ahhoz pedig olyan embereket szabad csak felvenned, akik nem bontják meg ezt az egységet, hanem észrevételnül belesimulnak a régi kollégák közé. Nagyon erős ez a “csapatszellem”, elmondani sem tudom hány ügyfelem nem vette fel a legjobb jelöltet a lehetséges 3-ból, mert ő ugyan boldogult volna vele, de szerinte a csapat nem, és abból szerinte komoly bajok születtek volna. Na, de mi van akkor, amikor fejleszteni akarod a céged és a csapatod?

Egyszerű a válasz, akkor nem kell ezzel foglalkoznod, sőt, aki hajszálpontosan beleillik a csapatba, az nem fog változást, fejlődést indukálni.

Komfortzónából kilépés

Egy dolgot azonban fontos tisztázni: céged annál jobban fog fejlődni, minél több téren vagytok képesek folyamatosan kilépni a komfortzónátokból!

Nézzük ezt meg részletesebben, egy példán keresztül. Van most egy ügyfelem, aki már alapból nem kicsi, 4 mrd-os éves árbevétele van, és 5 éven belül 20 mrd-ra szeretne növekedni. Ambíciózus cél, de a piacán megvan erre a lehetőség, sőt, még többre is. Fontos momentum, hogy a vállalkozás 15 éves múltja alatt 12 évig kb. 15 fővel működtek, és az utóbbi években nőttek meg 60 fősre.

Vagyis, ez a 15 fős méret, és minden, ami ezzel jár a komfort zóna! Erre vannak szocializálva. Mindenki. A dolgozók, és a cégtulajdonos-ügyvezető is.

Viszont a 20 mrd-hoz 5x növekedés kell produkálniuk, amihez pedig egészen más cégstruktúrára, döntési mechnizmusokra, folyamatokra, összességében működési modellre van szükség, ami viszont teljesen kívül esik a megszokott komfortzónán!

Hány helyen?

Rengeteg helyen, sőt, talán mindenütt, de legalább 40-50 ponton!

Ez rengeteg, ezért három dolog biztos:

  1. ezt egy lépésből nem lehet megugrani,
  2. a jelenlegi gárda nagy részének ekkora növekedéshez ki kell lépnie a komfortzónájából,
  3. vagy és itt jön a lényeg, olyan új munkatársakat kell felvenni kulcspozíciókba, akiknek a komfortzónája a 20 mrd-os cégméreten túl van!

Ha csak olyan embereket veszel fel, akik beleillenek a csapatba, akkor mitől fogtok fejlődni, mitől fogsz a komfortzónádból kitörni?

Fontos, itt nem olyan embereket értek azon, akik nem illenek be a csapatba, akik valamilyen elvadult antiszociálisak, vagy kényes “prímabalerinák”, hanem olyan embereket, akik sokkal magasabb szintű:

  • szervezettséghez,
  • fegyelemhez,
  • méretekhez,
  • teljesítményekhez,
  • bonyolultsághoz

vannak szokva. Pl. egy 15 fős cégben még akár Excelben is lehet vezetni a raktárkészletet, míg egy 120 fős cégben már raktárhely szerinti nyilvántartás és ERP rendszer van, ami minden raktári mozgás esetén főkönyvi változást is indukál, így ha valaki eltol valamit, akkor sokkal nehezebb és bonyolultabb lesz kijavítani, mint Excelben korábban. Ezért egy ilyen raktárban nagyobb fegyelemre és komolyabb szaktudásra van szükség, mint az “Excelesben”.

Ha viszont a céged még az Exceles szinten tart, és felveszel új raktárvezetőt, aki ERP rendszerrel és raktárhelyi nyilvántartással dolgozott, az a haját fogja tépni a káosztól és a fegyelmezettlenségtől, míg a régiek meg ki fogják utálni, mert “mit akadékoskodik ez itten, eddig is így volt jó, ezután is így lesz jó!”.

Itt neked kell döntést hoznod, fel akartok-e nőni a 20 mrd-os méret megkövetelte fegyelmezettségi, szaktudási szintre, vagy maradtok az “Exceles” szinten?

Ha fejlődni, növekedni akartok, akkor bizony ki kell tudni lépnetek a komfortzónátokból.

Neked is, a csapatodnak is.

Nem néhányszor, sokszor!